Ez némileg módosított a növénytermesztés – állattenyésztés egyensúlyán, de még jó néhány tényező veszélyezteti a kedvező folyamatokat: a tejkvóta uniós kivezetése, az exportlehetőségek csökkenése és az orosz embargó miatt nagy a tejfelesleg. Az eddig számítások szerint 130 milliárd forint kár érte az országot, de a másodlagos hatás – amivel Magyarországra özönlik az unióban bent maradt termékek egy része – még nagyobb károkat okoz.
A gyakorlatban is elkél a segítség
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnökei nemrégiben szakterületük helyzetét értékelték Szigetszentmiklóson, a Flóra Hungária nagybani piacon. A tejágazat mellett az élelmiszeripar és az öntözés korszerűsítéséről hangzottak el beszámolók. Zászlós Tibor mezőgazdaságért felelős alelnök a kiváló minőségű magyar tej védelmében azt hangoztatta, hogy az unió számtalan országához hasonlóan, itthon is egyességet kell kötnie a termelőknek és a kereskedőknek az árak stabilizálása és a termelési kedv megtartása érdekében. A kamara katalizátora lehetne ennek az összefogásnak – vélekedett, de a hazai kereskedelem még nem érkezett el oda, hogy a segítő szándék a cselekedetekben is megmutatkozzon. – Az élelmiszer kereskedőknek is kötelessége megoldani a nyomon követhetőséget, hiszen így tudják kivívni azt a bizalmat, amit a vásárló hamarosan kikövetel. Gondoljunk csak arra, hogy a BTK is bünteti a termékhamisítást és forgalmazást, s ezek ellen megfelelő szigorral kell fellépni – mondta Zászlós Tibor. Több ellentmondásra is rávilágítottak a szakemberek. Tavaly a belső kiskereskedelmi forgalom öt százalékkal növekedett, tehát a fogyasztás egyértelműen jó irányba mozdult el. Ennek nyertese a hazai élelmiszeripar, amely a külföldi piacokon állandó szereplő, de a hazai értékesítésben csak minimális eredményt tud felmutatni. Ami tehát siker az exportpiacon, az kudarc határokon belül. Mindez jól mutatja a magyar élelmiszeripar helyzetét: a kiváló minőségű élelmiszer külföldön talál gazdára, s ezek közül több terméknél nincs is konkurenciánk. (…)
