0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Önjáró juhászat

Az idén már tízre nő a juhtenyésztő mintatelepek száma. Lassan körvonalazódik, milyen szerepet szán a juhtenyésztő szövetség ezeknek a bemutató gazdaságoknak, miért érdemes odalátogatni. Mindegyikben van legalább egy olyan elem, amire a juhtartóknak fontos odafigyelni: vagy a fajta, vagy egy-egy tartási, takarmányozási, állategészségügyi, technológia, módszer. Az volna jó, ha valamennyit meglátogatnák a juhászok!

Kisfüzesen Dietrich János juhtelepét az idén avatják bemutató mintateleppé. Amikor megkérdeztem tőle, nem ártok-e vele, ha a tél végén keresem meg, azt a választ kaptam, egyáltalán nem. Sőt, ekkor fogom látni a lényeget. Azt megelőzően, ha juhtenyésztővel beszélgettem kiderült, sokan ismerik Jánost, de többen mondták: nem értik miért keresztezi a texelt a romney-val. Nosza, járjunk utána.

Törzstenyészet
A hatvanas éveihez közeledő, ám mégis fiatalos, állandóan új utakat kereső agrármérnök állattenyésztő irányultságú. Vezetett már szarvasmarha telepet, dolgozott családi sertéstenyészetében, de juhval nem foglalkozott egészen 2001-ig. Akkor vásárolt Tiszacsegéről texel juhokat. Arra a kérdésre, hogy miért éppen ezt a fajtát választotta, érdekesen válaszolt.
„Azt tudtam, hogy mit nem akarok: merinót. Hiába volt akkor még 90 százalékos arányban, az összes juhfajtán belül az országban, nem tartottam jónak. A lábproblémái, a kis bárányszaporulat, a nem igazán jó súlygyarapodás miatt döntöttem ellene. Körbejártam az országot, sok fajtát megnéztem, de amint megláttam a texelt Bárdudvarnokon, Juhász Pál barátomnál rögtön letettem mellette a voksot.
Gyönyörű négysonkás, hatalmas testtömegű, óriási növekedési erélyű fajta. A tiszacsegei más vonal volt, kicsit hosszabb, kicsit magasabb, úgynevezett német típus, a Bárdudvarnokon látott holland inkább gömbölyű, mint a focilabda. Ennek a kettőnek az ötvözetét tenyésztettem, modern típusnak neveztem el. Hollandiában is ez a gyakorlat.

Évente vettem 30-40 növendék jerkét, végül lett 150 anyajuhom és törzstenyészetté fejlődött az állomány. Két évvel ezelőttig csak texel volt a telepen. Akkor azt tapasztaltam, hogy nem igazán tudom eladni a tenyészkosokat. Addig is nagyrészt erdélyiek vették meg. Ahogy megszűnt náluk az állatvásárlási támogatás, már nem jöttek. Magyarországon pedig ezt a fajtát valahogy nem sikerült elterjeszteni.
Még egy olyan hátránya van, ami az én technológiám mellett elfogadhatatlan, ez pedig a nehéz ellés. Nagy a bárány, nagy a feje, széles a válla. Amikor jön ki a szülőútból, még ha szabályosan fekszik is, főleg az első ellésűeknél előfordul, hogy megakad. Az anya csak lassan tudja a szülőfájásokkal kinyomni. Mire kiér, megfullad. Ez még akkor is előfordul, amikor ott vagyok, segítek, húzom, hogy gyorsabban szülessen meg. De mire már addig jut, hogy kint van a lába meg az orra, látom, hogy lila a nyelve és nem mindig tudom megmenteni. Tavaly 21 holt ellésem volt.”

Fajtaátalakítás
Kézi munkaerő felhasználása nélkül akarja tartani a juhokat. A texel a nehéz ellése miatt erre nem alkalmas. Ezért döntött fajtaátalakító keresztezés mellett. Megismerkedett Munkácsi Lászlóval, aki néhány évtizede a szarvasmarha-tartás legeltetéses technológiáját dolgozta ki. „Sokat segített a juhászatom kialakításában. Ő hívta fel a figyelmemet egy Magyarországon nem tenyésztett fajtára, a romney-ra. Ezt az új-zélandi fajtát legközelebb Csehországban tenyésztik, pontosan úgy, ahogy én tervezem: emberi kéz érintése nélkül. Egy olyan tenyésztőtől vásároltam tenyészkosokat, aki 1300 anyajuhot tart legelőkertben, éjjelnappal, télen-nyáron a szabadban. A bárányszaporulat 180, a hasznosult szaporulat aránya náluk 150 százalékos. Évente egyszer, tavasz végén elletnek, az augusztusban eladott bárányok átlagsúlya tavaly 42,5 kilogramm volt. Nyáron legelnek, télen fűszénát kapnak a juhok, abrakkal nem találkoznak. Körmölni egyáltalán nem kell. Ezért döntöttem úgy, hogy a texel anyákat átkeresztezem romney kosokkal.”
A szakkönyvek szerint a texel húshasznú juh, a takarmányozásra igényes, a juhszö-vetség fajtaleírása végtermék előállító keresztezésben apai vonalként ajánlja. A romney ezzel szemben kettőshasznosítású, valóban jó legelőképességű, F1-es vágóbárányok előállításához anyai partnerként jöhet számításba. Itt éppen fordítva történik.

„Véleményem szerint a texel igényességét nálunk eltúlozzák. Ez a fajta is felmegy a dombra legelni, csak nem kell kutyával felkergetni. Gyapja szerkezete olyan, hogy nem ázik át, nagy hozamú, legelőkön eltartható. A romney is. Ennek a fajtának viszont hústermelő képességét értékelik alul. Majd meglátjuk igazam lesz-e? Az első tapasztalatom a keresztezett állománnyal még kevés, de az biztos, hogy a 2012-es termékenyítésből tavaly tavasszal megszülettek az első bárányok. Közülük 50 jerkét hagytam meg és novemberben már űzettem is őket. Sok a vemhes, de hogy pontosan mennyi, az csak később derül ki, mert most február közepén még nem látszik. Egy biztos, sok megellik egy éves korára. A csehországi tapasztalatok szerint is a jerkék 70 százaléka bárányozik egy éves korára.”

Dietrich János 100 hektár területen gazdálkodik. Ebből 90 hektár saját, a többi bérelt, „de nem állami, nincs közöm az NFA-hoz, tehát nem kell félnem, hogy holnapután kitesznek.” A 90 hektár gyep mellett 8.5 hektár lucerna jelenti a takarmánytermő területet. A legelőt 5 szakaszra bontotta, villanypásztorral kerítette körül. Valamennyi szakaszban van víz, villany, önitató, az egyikben még patak is. A juhok mindig szabadon vannak, épületet csak a takarmány, a széna igényel. Gyepen és jó minőségű szénán eltarthatók a juhok abrak nélkül. Ahogy megy az idő és egyre több lesz a romney vérségű egyed, egyre kevesebb anyajuhnál kell segédkeznie az ellésnél. Kézi munkát csak a tetoválás és a krotáliázás jelent.

Mindkét fajta évente egyszer ellik. Kisfüzesen november 10-én kezdődik az űzetés és egy-másfél hónapig tart. Háremszerű a pároztatás, 50 anyajuhra jut 1 kos. „Ilyen kevés csak azért, mert így lehet támogatást kapni. Kipróbáltam 80 anyajuhval, úgy is működött a termékenyítés. A kosok most is ott vannak az anyák között, nincs gond, mert nem ivarzanak. Csak ősszel szedem le őket, nehogy korán vemhes legyen néhány anya.”

Kié a haszon?
Az ellés április-májusban történik. Augusztusban értékesíti a bárányok első, októberben a második felét a gazda. „A baj az, hogy a kereskedők viszik el a hasznot. Azt csinálnak velünk, amit akarnak. Ha leverik az árat kilónként 20 eurocenttel mindenféle indok nélkül, nem tudunk mit tenni. Ennyit adok érte – mondja -, ha nem kell, akkor itt marad az egész. És továbbáll, mert biztos benne, lesz, aki odaadja. A megoldás az lenne, ha a juhtartók összefognának és létrehoznák az értékesítő szövetkezeteiket. Az a véleményem, hogy a juhtenyésztő társadalom fejben 100 évvel elmaradt a sertés és a szarvasmarha tenyésztők mögött. Többekkel beszéltem erről. A válasz az volt, hogy a nagyapám is, meg az apám is így csinálta, a juhász nem kereskedő! Az a baj, hogy ez a szemlélet az egész gazdálkodásukra vonatkozik, a tartásra, a takarmányozásra, a tenyésztésre stb.

Most egypiacosak vagyunk. Ha a TÉSZ-ek megalakulnának, lehetnének saját kereskedőink, akik új piacokat keresnének. Ez nagyon fontos lenne. Most az olasz packázik velünk, de ha mi több piacra tudunk szállítani, akkor már nem ez lenne a helyzet. A közelmúltban törökök is vásároltak tőlünk, jó volt az ár. Ahogy elmentek a törökök, abban a pillanatban lezuhant. A harmadik csatorna, a hazai vágóhíd is hiányzik. Kettő volt az országban, de az olaszok megvették és rögtön be is zárták. Ne legyen konkurencia!”
Dietrich János büszke arra, hogy egy emberesre alakította ki gazdaságát. A gyepet maga műveli, gondozza, a lucernát maga telepíti, kaszálja. Ehhez csaknem minden gépe megvan: 80 lóerős John Deere traktora, korszerű fűkaszája, rendsodrója, bálázója. Már csak egy rendterítő meg egy bálacsomagoló hiányzik. Ez azért fontos, mert vele szenázst tudna készíteni, ezáltal tökéletesíteni a takarmányozást.
Területe elegendő arra, hogy 200 anyajuhot és szaporulatát eltartsa, így rövidesen 250 nőivarú juh legel majd a kisfüzesi dombokon. Íme, egy egyemberes családfenntartó juhászat modellje.

Forrás: