0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Saját kezükbe kell venni a sorsukat

Az utóbbi évek húsmarha támogatási programjának eredményeként ismét hizlalnak Magyarországon szarvasmarhát, nem csak borjúkorban értékesítik. Kialakult egy olyan fogyasztói réteg, amelyik hajlandó és képes is megfizetni a jó minőségű élelmiszert, a marhahúst is. Miért ne lehetne az magyar! Szinte soha nem volt hagyománya Magyarországon a marhahús fogyasztásának. Hiába volt évszázadokon át Közép-Európa legkiválóbb hústermelője a magyar szürke marha, eleink asztalára csak kevés jutott. A 1419. században rendszeresen hajtottak magyar szürke ökröket Nyugat-Európa vágóhídjai- ra. A csúcspontot a 17. század jelentette, ekkor a kivitt marhák számát évi 100 000-re becsülték. A 19. században az őshonos fajta szerepét a magyar tarka vette át, igen kedvelt volt az olasz piacon. A 20. század második felére az idősebbek jól emlékezhetnek arra, amikor a jó minőséget képviselő magyar vágómarha külföldön kelt el, helyette érkezett a fagyasztott argentin selejt marha, ennek minősége az ehetetlenség határát súrolta. Nem csoda, ha leszoktunk róla.

A következmények lesújtó- ak. Magyarországon olyan kis mennyiségű az egy főre jutó marhahúsfogyasztás, hogy az elhanyagolható. Egyesek szerint 2, mások szerint 4 kilogramm évente. Ahhoz, hogy megismerje és rászokjon a fogyasztó, rendszeresen keresse és meg is találja a hűtőpultokban, rengeteg munka szükségeltetik. Termelők egész csoportjának kell összehangolni a munkát a piac sikeres kielégítése érdekében. Baranya megyében most erre készül számos húsmarhatartó. Itt alakult ki egy olyan húshasznú anyatehén- tartó körzet, amelyben az egykét tehenes gazda éppúgy megtalálható, mint a több száz te- henes részvénytársaság. A tervek szerint a jó anyai tulajdonságokkal rendelkező anyate- hén-állományt kiváló vágási tulajdonságokat örökítő blonde d’ aquitaine bikák spermájával termékenyítenék az egységes minőség érdekében.

Újra indul a hizlalás
A Magyarhertelendi Agroterm Kft. családi gazdaságként művel 1500 hektár szántót és szarvasmarhákkal legeltet 300 hektár rétet. A 120 hektár kaszálójukból 60 hektár intenzív gyep. A társaság fő profilja a növénytermesztés, de az adottságok miatt húsmarhatartással is foglalkoznak.

– Fiaimmal és feleségemmel működtetjük a céget – mondja Lóga Zoltán a kft. ügyvezetője. Azért kezdtünk húsmarhával foglalkozni, mert szántóföldeket bérelünk, de mellette bérbe kellett vennünk a szomszédos legelőket is. Anyateheneink száma 360, ez egy vegyes szimentáli vérségű állomány. A termékenyítés kilenc charolais bikánkkal történik. Öt évvel ezelőtt hízómarha-telepet építettünk ÁTK-s támogatással. Az a hízó alapanyag ár, amit kezdetben a török kereskedő kifizetett a borjakért lecsökkent, ezért a hízla- lás mellett döntöttünk. A vágóállatokat egy kereskedő cégnek adjuk el.

Nem mindegy, hogy a kereskedő export céljából vásárolta-e meg a hízott bikát vagy továbbtartja. Támogatást ugyanis csak akkor kap érte a termelő, ha az állat elhagyja az országot, vagy vágóhídra kerül. Nagyon meg kell gondolni meghizlalja-e a bikáit a gazda, vagy sem, és hogy kinek értékesít. Lóga Zoltán úgy számol, hogy manapság kilónként 800 forintért tudja eladni a 250-300 kilogrammos borjút élősúly kilogrammonként. Ha felhizlalja, 600 forintot kaphat a 600 kilogrammos hízott bika kilójáért. Ezt az állatot csaknem egy évig kell továbbtartani napi 500 forintos költségen. Biztosan nem mondhatnak le a hízott bika támogatásról, melynek összege meghaladhatja a 76 ezer forintot egyedenként, ha valamennyi támogatási jogosultság jár a gazdának. Csak így éri meg hizlalni.

Ahol versenyképes az állattenyésztés
A Gödrei Mezőgazdasági Zrt.- be nem melléküzemágként került a húsmarha. Amint dr. Villányi Tibor elnök-vezérigazgató mondja, ennek tradicionális okai vannak. A térség szélsőséges adottságokkal rendelkezik. Az átlagos aranykorona érték 6, szántóra vetítve 8. Ha valahol az állattenyésztésnek szerepe lehet, akkor az ilyen területen.

A zrt. korszerű tehenészeti telepén holstein-friz állomány termel. A telep melletti út másik oldalán öt éve, kihívóként megjelentek a húsmarha ágazat tehenei. A legelőgazdálkodásra, a takarmánytermelésre a legmegfelelőbbek a területek, emiatt az állattenyésztésen keresztül konvertálható jövedelem versenyképesebb, mint a növénytermesztésen elérhető fedezeti összeg.

A szomszédban gazdálkodó Agrocorp Kft. vezetője inspirálta a zrt. szakembereit, az ottani tapasztalatokat felhasználva alakult ki az ágazat. A folyamatos fejlesztést az AKG program segítette. A biztonságos takarmányellátás érdekében legelőt telepítettek. Ma már 400 angus vérségű tehenük van. A termékenyítés ivarzás-szinkronizált egyedek berakásával kezdődik. A tapasztalatok szerint 4050 százalékos a fogamzás, a visszaivarzókra saját angus és blonde d’aquitaine bikáikat engedik.

Az ágazat végterméke a hízott bika, jelenleg 150 bikát hizlalnak. Eddig mindig választott borjút adtak el egy kereskedő cégnek, vagy török exportra. A csúcson 1200 forintot kaptak kilogrammonként a hízó alapanyagért. A mostani ár 850 forint. A jelenlegi támogatási hátteret tekintve sokkal kockázatosabb tejet termelni, mint marhahúst előállítani.

Az összefogás körvonalai
Az 550-650 kilogrammos vágóállatok értékesítésére több megoldás kínálkozik: mehet belföldre, exportra vagy bérvágásra. A végső cél, a márkás magyar marhahús termelése, értékesítése a húsmarhatartók összefogása nélkül nem megvalósítható. Tömörülniük kell, akár szövetkezésbe, akár valamiféle termelői csoportba, amiben a közös értékesítés háttere megteremthető. Úgy tervezik, hogy 2-3 ezer anyatehén bikaivadékait meghizlalják, közösen levágják és értékesítik. Meg kell keresni a piacát, megszervezni az értékesítést.

A hazai húspiacot is szeretnénk kipróbálni – mondja Villányi Tibor – veszik-e a jó minőségű marhahúst. Ma Argentínából jön a drága marhahús, fagyasztott állapotban. Ezzel természetesen nem versenyezhet az a selejt tehén, amit miután letermelt, levágják és kínálják a magyar fogyasztóknak. El sem tudom képzelni, ki veszi ezt meg.

Kiderülhet persze az is, hogy a baranyai gazdák ötlete nem versenyképes. Sok tényezőnek kellene egybeesni a sikerhez, és sok pénzbe kerül. Élve, vágva, feldolgozva kell vágóállatot, fél marhát, húst tartalékolni, megkeresni és érdekeltté tenni a kiskereskedelmi üzletláncokat, hogy a vásárlói igények kielégíthetők legyenek, hogy a vevő mindig megkapja azt az árut, amit megkedvelt. A támogatás változásai helyzetbe hozták az ágazatot (lásd Zöldítés és támogatás című cikkünket), de ez kevés.
Lukács László, az Agrocorp Kft. ügyvezetője véleménye szerint a gazdáknak saját kezükbe kell venni sorsukat, a tervezett programjuk sikere érdekében. A jelenlegi szakmai szervezetek nem képviselik megfelelően a húsmarhatartók érdekeit. A tenyésztő szervezetek a tenyésztésért felelősek, az egyéb érdekképviseletek pedig erőtlenek.
Gyulai György

Forrás: